Mint ismeretes, a mackó téli álmot alszik, tavasszal előbújik, s ha meglátja az árnyékát, akkor az az időjárás szempontjából kedvezőtlen előjel.
Megyénk ismert sakkozója a mackós termetű Kovalcsik Zoli, akit barátai többek között nagy barna medvének is titulálnak.
A mi nagy barna medvénk tavasszal elő is bújt barlangjából, s nem ijedt meg a saját árnyékától, hanem sikert sikerre halmozott, megnyerte az aggteleki Cseppkő Open „B” csoportját(bizonyára a Cseppkő barlangból bújt elő tavasszal),díjas volt a Nyírségi Tornán és jól szerepelt a Zemplén Kupán is, összesen 55-tel növelte értékszámát.
Szóval Zoli mackó téli álma után elhatározta, hogy „helyére teszi” értékszámát, hiszen csapata, a Balkány-Kékessy feljutott az NB.II-be és ott nem vallhat szégyent.
Mintegy bemelegítésül benevezett a Nyírségi Torna „B” csoportjába, ahol 9-ből 6,5 pontot ért el, ami a negyedik helyezést jelentette, valamint 20 élőt.
Ezután tíz nappal már Aggteleken volt, kirobbanó eredményességgel játszott a Cseppkő Kupán, csupán két döntetlent adott le és megnyerte a „B” csoportot7 partiból 6 ponttal!
Zoli elmondta, ezen a versenyen másik szabolcsi siker is született, megyénk legerősebb sakkozója, Varga Péter IM ugyanis 9 ponttal, 100%-kal nyerte meg a villámversenyt!
Zoli mindezek után levezetésként a XX . Zemplén Kupa „B” csoportjában vitézkedett, 7 játszmából két pluszt érve el, ami néhány újabb élő megszerzését jelentette.
A sikeres nyár kulcsa a kellő felkészülés: Zoli új megnyitásokat „dobott be”, a partikra az adatbázisokat böngészve jól felkészült, s nem utolsó sorban segítette a sportszerű életmód, ugyanis pihenten és fitten ült asztalhoz, ami meg is hozta a várt eredményeket.
ELHUNYT AZ UTOLSÓ MOHIKÁN
2010.május 8-án Budapesten elhunyt Lilienthal Andor, a magyar és a szovjet sakk egyik legnagyobb alakja.
A Nagymester világszerte ismert és elismert volt mind versenyzőként, mind játékosként,
Hosszú pályafutása során a világbajnoki címen kívül szinte mindent elért annak ellenére, hogy edzője sohasem volt, mindent magától tanult.
Lilienthal Andor 1911. május 5-én született Moszkvában (énekesnő édesanyja ott kapott szerződést, ezért a család ott élt). Családja hamar szétszakadt, Oroszországban maradt édesapját az első világháború véglegesen elszakította Budapesten tartózkodó feleségétől és gyermekeitől.
A világháború nagy nyomorúságot hozott a csonka Lilienthal családra, édesanyjuk nagy nehezen tudta csak eltartani három gyermekét, Andort többször is kénytelen volt „lelencbe” adni a megélhetés biztosítása végett.
A Nagymester még mint szabóinas 13-14 évesen ismerkedett meg a sakkal, hamar kitűnt vállalkozó szellemű, ötletes játékával és rengeteg ,kis tétbe menő játszmát nyert, a nyereményt élelemre költve.
1928. tavaszán figyeltek fel rá a versenysakkozók és beállították a szabók csapatába, a hol eredményesen játszott és napról napra fejlődött. Első versenysikerét a szabók bajnokságán aratta 1928. novemberében, olyan híres játékosokat előzve meg, mint Szedlacsek Lajos mester, Lőwy Sándor mesterjelölt.
1929-ben, édesanyja halála után vándorbotot vett a kezébe, hogy egyetlen szenvedélyének, a sakknak élhessen, polgári szakmájától, a szabómesterségtől megélhetést nem remélhetett.
Ausztria, Németország , sok-sok villámparti, kávéházi tétre menő előnyadásos parti várt rá, majd lejárt útlevele miatt hazatoloncolták.
Ismét idehaza sakkozott, valamint elemzett Maróczy Géza Nagymesterrel, majd 1930-ban Párizsba utazott, hogy a sakkban ismét szerencsét próbáljon.
Hamar ismert lett, tudása folyamatosan nőtt, játszott Párizs összes ismert sakkozójával, Viktor Barth, Marcel Duchamp festőművészekkel, Baratz szobrászművésszel, Tartakower nagymesterrel, itt nyert gyorsjátszmákban 3-1-re Aljechin világbajnok(!) ellen, sikerrel játszott kisebb versenyeken is.
1930-ban Csehszlovákiában, Stubnya-fürdőn nyerte első nemzetközi versenyét Flohr, Pirc előtt, majd sikerrel szimultánozott az egész országban.
Már csak a hazai bizonyítás volt hátra, ami még neki is nehezen ment, több gyengébb és jó szereplés után 1933.áprilisában megnyerte Steiner Lajos(kétszeres olimpiai bajnok)előtt az olimpiai válogatóversenyt, a Folkestone-ban rendezett olimpián pedig a csapat újoncaként fantasztikus,77%-os eredményt(10 pont 13 partiból a 4.táblán)produkált.
Az olimpia után,1933.augusztusában Párizsban párosmeccset játszott Tartakowerrel, a 7,5-4,5 arányú vereség döbbentette rá a 22 éves mestert, szükséges az elmélet tanulmányozása, hiszen csupán a gyengébbek ellen lehet a megnyitást „megúszva” nagyobb játékerővel nyerni, a nagyok” ellen a megnyitási ismeretek hiányát nem lehet „megúszni”!
A szakmai készülés már év végére meghozta a gyümölcsét, Lilienthal a hastingsi versenyen(1933/34) a második-harmadik helyet osztotta Aljechin világbajnokkal, majd párosmérkőzésen legyőzte a spanyol bajnokot, Dr. Ardil Reyt 5,5-2,5 arányban, végül pedig idehaza is megnyerte első nagy nemzetközi versenyét, a Maróczy Jubiláris Versenyt 1934.áprilisában.
A jól sikerült hazai mestervizsgák után Lilienthal ismét külföldön bizonyított, nagy versenyt nyert spanyolföldön a Sitges nevű üdülőhelyen, megelőzveTartakower, Koltanowsky, Spielmann nagymestereket, és több kisebb versenyen is győzött.
1934.novemberében világrekordot állított fel,121 táblás szimultánt tartott Bilbaoban,melynek +107-1+13 végeredménye bejárta a világot.
Lilienthalt meghívták a hagyományos karácsonyi hastingsi versenyre is, ahol harmadik-negyedik helyen végzett, itt játszotta élete legszebb játszmáját, Capablanca exvilágbajnok elleni győzelme a sakkirodalom gyöngyszemei közé tartozik. Capablanca 28 évig tartó pályafutása során mindössze 28 alkalommal szenvedett vereséget,1914-24 között veretlen volt, noha ez idő alatt szerezte meg a világbajnoki címet is, szinte hihetetlen, hogy a kubai sakkozó gépnek így lehet vezért áldozni:
Lilienthal-Capablanca
1.d4, Hf6
2.c4, e6
3. Hc3,Fb4
4.a3, Fxc3+
5.xc3,b6
Lilienthal a rendkívül éles Samisch változatot választja, ami jól illik taktikai tehetségéhez. Sötét a 4.lépésével megnyitja a c8Fútját a6-ra,avagy a körülményektől függően b7-re és nyitva hagyja a kérdést, a Hb8-c6-a5 manőverrel a gyenge c4 gyalogot támadja, avagy d5-tel felvegye a harcot a centrumban.
6.f3,d5
Világos a centrumharcot forszírozza,e3 után ugyanis b7-en jól állna sötét világos mezejű futója. A kibővített centrum eszméje a c4 gyalogra irányítja sötét figyelmét, ami sok esetben a gyalog elvesztése mellett a világos mezejű futók cseréjét teszi lehetővé. Sötét részére 6.-,Fa6,majd e4 után d7-d5 lenne ajánlható.
7.Fg5,h6
8.Fh4,Fa6
9.e4
E gyalogáldozatot Aljechin vezette be a versenygyakorlatba 1933-ban Eliskases ellen,aki 9.-,xe4 10.xe4,g5 11.Fg3,He4 12.Fe5 után a lehetséges Vc2,avagy Fd3 miatt nehéz helyzetbe került.
9.-, Fxc4
10. Fxc4, xc4
11. Va4+, Vd7
12. Vxc4, Vc6
13. Vd3
Világos kitér a vezércsere elől, bízva mozgékony gyalogcentrumában, hiszen 13. Vxc6+, Hxc6 14.Fxf6, xf6 15.He2,Bg8 után előnye csupán minimális.
13.-, Hbd7
14. He2, Bd8
Sötét eltekint a kínálkozó rövid-, avagy hosszúsánctól 15. c4 miatt.
15. 0-0, a5
15.-, He5-re 16. Vc2, Hc4 17. d5, xd5 18. Hd4 után az állás kinyílt volna, ezért sötét várt a király helyzetének véglegesítésével.
16. Vc2! ,Vc4!
17. f4!
Semmit sem ad 17. e5, g5 18. xf6, xh4,ugyanakkor világos húzására sötétnek e5 ellen kell védekeznie.
17.-, Bc8
18. f5!
E lépés helyességét Euwe és valamennyi kommentátor negligálta, Lilienthal szerint azonban a legjobb.
18.-, e5
Sötétnek talán exf5-tel kellett volna folytatnia és kíváncsian várni, 19.Bxf5,0-0 után hogyan támad világos. Lilienthal már f5 meglépésével látta, hogy vezért áldozhat nemsokára, nem is csalódik várakozásában.
19. xe5, Vxe4
Capablanca elnézi a nagyszerű kombinációt, Euwe ajánlata.19.-,Vc5+ 20.Hd4,Hxe5 21.Fxf6,xf6,de Lilienthal szerint 20. Ff2 erősebb, és 20.-,Vxe5 21.Fd4 ,Ve7 22.e5,Hxe5 23.Hg3,0-0 24.Bae1,Hfd7 25.f6,xf6 26.Hh5 világosra előnyös.
20. xf6! ! !
„ A vezéráldozaton alapuló motívum, együtt a király rossz helyzetének és a fejlődési hátránynak a kihasználásával. A támadás döntő eszköze az e vonal kinyitása. A hasonló áldozatoktól eltérően a király csak négy lépés múlva kap először sakkot. „ Lilienthal
20.-, Vxc2
21. xg7, Bg8
22. Hd4
A rettenetes Bae1 fenyegetéssel!
22.-, Ve4
Ilyen lépést sem tesz az ember könnyű szívvel, de már ez sem segít!
23. Bae1, Hc5
24. Bxe4+, Hxe4
25. Be1!
A kombináció záróakkordja, világos anyagi előnye döntő.
25.-, Bxg7
26. Bxe4+, Kd7 és sötét látva, hogy 27.Be7+,Kd6 28.f6 után világos Fg3+-kal nyer, sötét feladta.
Lilienthal nagymester leghíresebb partija, bárhová ment a világon, mindenhol kérték, mutassa meg, hogyan áldozott vezért a nagy kubainak!
E kiváló versenyeredménnyel Lilienthal megszilárdította helyét a világ legjobbjai között, aminek is köszönhetően meghívták a nagy moszkvai nemzetközi tornára.
1935.februárjában kezdődött el a moszkvai torna, ahol a 24 éves klasszis először kapott kóstolót a szovjet sakkéletből, először, de nem utoljára tapasztalta, milyen lehet reprezentatív körülmények között(Képzőművészeti Múzeum),5.000 néző előtt sakkozni, s több ezren voltak, akik nem jutottak be az épületbe és a szabad ég alatt, csikorgó hidegben bámulták a nagyméretű demonstrációs táblákat. Lilienthal a 8-9.helyen végzett, ami nem túl jó, de nem is rossz eredmény, végezhetett volna előbb is, hiszen az előtte végzettekkel szemben pluszban maradt, de a sereghajtókkal szemben többször betlizett. Mentségére szóljon, itt ismerte meg feleségét, s ha nem is a verseny táblázatban, de a magánéletben itt érte el a legnagyobb sikert.
A verseny után Lilienthal a Szovjetunióban telepedett le, ott vett részt a szovjet sakkiskola megerősítésében és felvirágoztatásában, mint játékos, s később, mint edző. Ezzel egzisztenciális problémái megszűntek, hiszen új hazájában olyan állást kapott, ahol munkáját a sakk jelentette, edző lett a Szovjet Szakszervezetek Székházában, s mint külföldi vehetett részt a nagy szovjet versenyeken.
Párosmérkőzést játszott a szovjet sakk egyik reménységével, Alatorcevvel (6-6),megnyerte még ugyanebben az évben a Moszkva-Leningrád kétfordulós tornát,3-4.helyen végzett a szakszervezeti bajnokságon(az előversenyeken több, mint kétszázezren indultak!),s készen állt magyar hazájának a szolgálatára is,1935-ben a varsói olimpián a második táblán vereség nélkül nyolc döntetlennel és tizenegy nyeréssel segítette válogatottunkat.
Új hazájában párosmérkőzéseket vívott két másik tehetséggel, Bjelavenyecet 5,5-2,5-re, Judovicsot 1,5-0,5-re győzte le. Sokat elemzett a Moszkvába költöző Lasker exvilágbajnokkal, aminek a hatása meg is mutatkozott a III.moszkvai nemzetközi tornán,ahol negyedik lett.
Az 1937-es stockholmi olimpián az első táblán szerzett dicsőséget a magyar névnek,17 játszmából 12 pontot szerzett. A rákövetkező évben megnyerte bjelorusszia bajnokságát, majd Moszkva bajnokságán lett versenyen kívül, mint külföldi állampolgár harmadik.
A második világháború kitörése előtt a Leningrád-Moszkva nagy nemzetközi versenyen holtversenyes harmadik lett, megelőzve Szmiszlovot, Kereszt is, az év végére megkapta a szovjet állampolgárságot, ezzel vált jogosulttá, hogy induljon a magas szintű szovjet versenyeken. Moszkva bajnokságán még megelőzte az ifjú Szmiszlov, de a rákövetkező évben revansot vett, Vaszilij Vasziljevicset is legyőzve nyerte a főváros bajnokságát, mint az egyik legnehezebb szovjet versenyt.
A Szovjetunióban széles körben elfogadott vélemény volt, hogy a szovjet bajnokságot talán nehezebb megnyerni, mint a világbajnoki címet. Akkoriban ugyanis elég volt legyőzni a világbajnokot a világbajnoki címért, a szovjet bajnokság megnyeréséhez azonban válogatókat, középdöntőket kellett abszolválni, s e versenyeken még a nagymesterek számára sem volt életbiztosítás játszani.
Lilienthalnak azonban ez is sikerült, kiválóan felkészült a 12.bajnokságra,s Igor Bondarevszkijjel holtversenyben, de jobb mezőnyértékkel győzőtt 1940-ben.
Akkoriban a szovjet bajnokságnak óriási tekintélye volt,már a harmadik helyért is a Szovjetunió Nagymestere cím járt. A zeneművészet két óriása, a sakkot kedvelő Szergej Prokofjev és David Ojsztrah párosmérkőzést vívott, hogy eldöntsék, a bajnokság bankettjén melyikük adhat koncertet a bajnoki döntő játékosainak tiszteletére.
A „vert mezőnyben „olyan nevek szerepeltek, mint Szmiszlov, Botvinnik, Keresz,akik a sakktörténelem legnagyobbjai közé tartoznak.
Lilienthalnak e versenyen Botvinnik felett aratott győzelme a sakkozás kincsestárának egyik legszebb gyémántja!
Lilienthal-Botvinnik
1. d4, Hf6
2. c4, e6
3. Hf3
Lilienthal nem engedi meg 3.Hc3-mal a nimzoindiai védelmet, melynek ellenfele talán a legnagyobb ismerője, a vezérindiai védelembe tereli a játékot.
3.-, b6
4. g3, Fb7
5. Fg2, Fe7
6. 0-0, 0-0
7. Hc3, He4
8. Vc2, Hxc3
9. Vxc3
Nem lett volna jó 9. Hg5 a He2+közbeiktatás miatt, xc3-ra pedig 9.-, f5 10.d5,Vc8 11. Hd4, Ha6 egyenlő
9.-, d6
Szóba jött 9.-, Fe4 10. Fh3, f5 11. Hd2, Fb7 12. Be1 fenyeget e4-gyel,persze a 9.lépésben sötét húzhat f5-öt,c5-öt és d6-ot egyaránt.
10. Vc2, f5
11. He1, Hc6
Még ugyanebben az évben Keresz 11.-, Vc8-at húzott Euwe elleni párosmérkőzésén és 12. e4, Hd7 13. d5, Hc5 után kissé jobban állt.
12. d5, xd5
13. xd5
Világos előnye kétségtelen. A kinyílt c vonalon célpontként kínálkozik a c7 gyalog, sötét táborában meggyengültek a c6 és e6 mezők, ezért Botvinnik arra spekulál, hogy huszármanőverrel megakadályozza a vezérszárnyi leszorítását.
13.-, Hb4
14. Vd2!
Mihail Mojszejevics csak Vb3-ra számított, a szöveglépés butaságnak tűnik, hiszen bezárja a c1 futót, fontosabb azonban az, hogy sötét a 14.Vb3,a5 15.a3,Ha6 változatban meg tudta volna akadályozni b4-et,míg e vezérmanőver esetén lehetségessé válik
14.-, a5
15. a3, Ha6
16.b4
Itt jön ki a Vd2 eszméje,a huszár a6-on rosszul áll b4 után,nem tud játékba avatkozni
16.-, Ff6
17. Fb2, Vd7
Nem enyhít sötét gondjain a csereorgia(Fxb2,Vxb2,Vf6,Vxf6,,Bxf6)sem, hiszen sötét nehezen tartaná a végjátékszerű állást, rosszul áll az a5H és gyenge a c7 gyalog is.
18. Fxf6, Bxf6
19. Nd3, a4
Mivel fenyegetett 20. xa5 és az a vonal világos előnyére nyílna.
20. Bac1, Vf7
21. Hf4, Fc8
A huszár pompás helyzete miatt sötét stratégiailag vesztett állásba került.
22. Bc3, Fd7
23. Bfc1, h6
24. h4, Ba7
25. h5, Ba8
Világos leszereli sötét g5-ös ellenjátékát, huszára véglegesen bebetonozódott és a bástyákkal az események főszereplője lesz.
26. Be3
Amivel a magyar nagymester az e6 és a g6 mezők gyengeségét kívánja kihasználni a huszárral együttműködve. Mindezt az teszi lehetővé, hogy világos a brilliáns14.lépésével „Kukutyinba küldte” sötét huszárját, szabadon játszhat az e vonalon, a királyszárnyon.
26.-, Kh7
27. Bc1-c3
Hogy csere esetén bástya kerüljön az e vonalra.
27.-, Bb8
28. Vd3,Ba8
29. Hg6
A Be7 fenyegetést sötét csak minőségvesztéssel háríthatja el.
29.-, Bxg6
30. xg6+, Kxg6
31. Be6+
A bástya persze nem üthető, de talán jobb lett volna 31.g4-et lépni,a cserét kikényszerítve.
31.-, Kh7
32. g4, c5
33. b5, Hc7
34. xf5, Hxb5
35. f6+, Kg8
36. Bc4, Be8
Különben Be7 jönne, 36.-, xf6-ra 37. Bg4+ dönt.
37. Bg4, g5
Szomorú kényszer a királyállás fellazítása.
38. Bxe8+, Fxe8
39. Be4, Kf8
40. Be7, Vg6
41. Fe4, Vh5
42. Ff3, Vg6
Ugyanis 42.-,g4-re 43.Vh7 jönne elháríthatatlan mattal.
43.Bxe8+
És sötét feladta, mert 43.-,Vxe8 44. Vh7, Vf7 45. Vxh6+, Kg8 46.Fh5 következne.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Lilienthal nem született szovjet állampolgár volt, a szovjet sakkvezetés pedig hosszú távú stratégiában gondolkodva határozta meg, kik azon sakkozók, akiket „futtatnak”, akiknek mindent megadnak(Botvinnik pl.1935-ben a moszkvai verseny megnyeréséért személygépkocsit kapott, amikor az egész szovjet birodalomban nem volt 20 autó magántulajdonban), és kik azok, akiket elismernek, nekik biztos egzisztenciát adnak ,de cserébe arra kárhoztatják őket, hogy teret engedjenek a preferáltaknak, illetve később edzők, elemzők legyenek.
Az e tárgykörben véghezvitt manővereiről mindig híres volt a szovjet sakkvezetés, pl.Fiscer is eleget berzenkedett miatta.
Az egyik ilyen manőver volt A Szovjetunió Abszolút Bajnoka elnevezésű verseny, melyet azért rendeztek, hogy a 12.bajnokságon 6. helyre szoruló Botvinnik „rehabilitálja” gyengébb eredményét, a sakkvezetés pedig ebben „ segítette” őt : Lilienthalt szimultánkörútra küldték az Uralba, ott érte a távirat, hogy azonnal térjen vissza Moszkvába, mert egy hét sincs már hátra e verseny kezdetéig, melyen ő is köteles(minden felkészülési lehetőség nélkül!)játszani.
Nem csoda,hogy a szovjet bajnok Lilienthal itt csak az 5.helyen végzett.
A kitörő második világháború kettétörte Lilienthal pályafutását, aki ekkor mutatta a legjobb formáját. Bár játszott kisebb versenyeken a világégés alatt ,régi formáját nem sikerült elérnie.1944-ben harmadik lett Moszkva bajnokságán, játszott a szovjet válogatottban az amerikai válogatottal vívott tíztáblás, kétfordulós rádiómérkőzésen(másfél pontot szerzett két partiból),harmadik lett az észt bajnokságon Flohr és Kotov előtt .Sokat foglakozott az elmélettel, óriási tekintélye volt a Szovjetunióban, hiszen többször válogatott is voltjátszott a csehszlovák és angol válgatott ellen is a szovjet csapatban),mégis láthatta, hogy nem tartozik a legnagyobb sztárok közé és a szovjet sakkvezetés nem számol vele hosszú távon, mint versenyzővel, inkább, mint edzővel, hiszen 1935 óta nem játszhatott jelentős külföldi nemzetközi versenyen.
A Nagymester úgy látta, hogy életkörülményi javulása okozta eredményességének gyengülését, a megélhetésért, a kenyérért vívott harc már nem kényszerítette a tábla mellé, illetve harcra törekvő kombinációs stílusa is nagyobb energiát igényelt, mint a pozíciós stílus.
Első szekundánsi megbízását a sakktörténelem egyik nagy versenyére, a groningeni versenyre (1946)kapta, ahol Botvinnik, Szmiszlov, Kotov és Boleszlavszkij szekundánsa volt,noha játékereje alapján a játszók között lett volna a helye.
1947-ben a szovjet bajnoki döntőn közepesen szerepelt, emiatt nem nevezték a nagyszabású Csigorin Emlékversenyre sem, melyen hat erős külföldi sakkozó is játszott.
Mellőzését a Parnui nagyon erős versenyen elért harmadik helyezésével „bosszulta „ meg,megelőzte a sztároltak közül Boleszlavszkijt, Szmiszlovot, Bondarevszkijt, Tolust,Flohrt.
Tudását, edzői kvalitásának elismerését jelezte, hogy az 1948-ban Hágában és Moszkvában a világbajnoki címért lejátszott meccsversenyen Szmiszlov szekundánsának kérték fel, nyilván szerepe volt abban, hogy Vaszilij Vasziljevics a második helyen (!) végzett.
Ha a szovjet sakkvezetés már nem is számolt vele, mint sakkozóval, a FIDE igen, elölte az 1948-as saltsjöbadeni zónaközi versenyre, melyen teljesült a vágya, Bronstein és a csodálatos Szabó László után a harmadik helyet megszerezve bejutott a világbajnokjelöltek közé!
A magyar-szovjet nagymester stílusa ekkorra már higgadtabb volt és nem csupán briliáns kombinációival, hanem pozíciós játékával fagyasztotta meg ellenfelei vérét.
Pozícióérzékét bizonyítja az alábbi játszma, melyet érdemes összevetni a Szmiszlov nekrológban bemutatott Szmiszlov-Keresz partival.
Lilienthal-Lundin
1. d4, Hf6
2. c4, e6
3. Hc3, d5
4. Fg5, c6
5. e3,Hbd7
6. xd5
Ezzel a cserével világos elkerül néhány nehéz változatot és pozíciós csatába hívja a svéd nagymestert.
6.-, exd5
7. Fd3, Fe7
8. Vc2, 0-0
9. Hf3, Be8
10. 0-0, Hf8
11. He5, Hh5
A huszár itt rosszul áll, a helyes lépés Hg4 lett volna.
12. Fxe7, Bxe7
Újabb pontatlanság, Vxe7 mellőzésével sötét nem akadályozza a b2-b4-et,ami e változatban kulcslépésnek számít.
13. b4, Hf6
14. Bfe1, He8
15. Bac1, Fe6
16. He2
Erősebb lett volna b5, mert 16.-,c5 17. xc5, Vc7 18. Hf3, Vxc5 19. Vb2, Vd6 20.Hd4 után világos jobban áll.
16.-,f6
17. Hf3, Hd6
18. a4, a6
19. Hc3
Bűnbánó visszakozás, de a huszárnak itt a helye, mert így vihető keresztül b5.
19.-, Ff7
20. b5, axb5
21. xb5, xb5
Súlyos pozíciós hiba, így most a b7 és a d5 gyalog egyaránt gyenge lesz.
22. Hxb5, Bac8
23. Va2, Hxb5
24. Fxb5, Bec7
25. Bxc7, Vxc7
26. h3, Hd7
27. Fd3, Hb8
Nem jó Hb6 sem, mert arra 28. Bb1, Hc4 29. Va7, Bb8 30.Bb5 jöhetne és sötét kenyere keserűvé válik.
28. Ff5, Be8
29. Vb1, g6
30. Bc1, Hc6
31. Fd3, Ba8
32. Hd2
Világos terve egyszerű, Hd2 után Hb3, és közel a c5 bázis….
32.-, Ba7
33. Fb5, Kg7
34. Fxc6, xc6
35. Vc2, Fe8
36. Hb3!
Kijött az eszme, jó huszár, akarom mondani bika rossz futó ellen, gyenge c6 gyaloggal, világos győzelmi terveket forral…
36.-, Vd6
37. Hc5, Be7
38. Vb2, f5
Sötét nem kíván zsebre dugott kézzel várakozni, ha már a vezérszárnyon nem jut szóhoz, a királyszárnyon akar kezdeményezéshez jutni, a gyaloglépéssel azonban lehetőséget ad világosnak arra, hogy a bikával(huszárral) még kedvezőbb pozícióhoz jusson.
39. Hd3, g5
40. He5, Be6
41. Vc2, Vf8
42. Ba1, Vf6
43. Ba7+,Kg8
44. Vb1, h6
45. Vb7, Kf8
46. Vc8, Kg8
47. Hxc6,f4
48. He5, xe3
49. xe3,Vf5
50. Vb7 és sötét feladta.
Lilienthal1949-ben a szovjet válogatott tagjaként játszott a szovjet-magyar nyolctáblás mérkőzésen, melyet a szovjet csapat nagy arányban nyert meg, ezt követően a világbajnokjelöltek versenyére készült. Részt kellett vennie a 17.szovjet bajnokságon, pedig Boleszlavszkij, Kotov, Kersz, Flohr kihagyhatta azt és a felkészüléssel foglalkozhatott.
A Budapesten rendezett világbajnokjelöltek versenyén küzdött, nagyon akart, de játékából hiányzott az átütő erő, így a 7-10.helyen végzett.
Ezután a Nagymester kevesebbet versenyzett, szakíróként, edzőként, oktatóként dolgozott.
1953-ban kezdett együtt dolgozni a Kilencedikkel(a 9.világbajnokkal,a csodálatos Tigran Petroszjannal),hét évig dolgoztak együtt, Petroszjan Lilienthal keze alatt vált legyőzhetetlen Vastigrissé, s tanítványa volt Nyikolaj Krogiusz is, aki szintén sokra vitte volna,ha nem hagyja abba a versenyzést, így csupán a pszichológia doktora és erős nagymester lett,aki Szpasszkij csapatának tagja volt a Fischerrel vívott világbajnoki döntőn.
Az 1954-es amszterdami olimpiára utazó szovjet csapat szekundánsa, több kötet írója, illetve társszerzője, számtalan szakmai publikáció szerzője és több sakkrovat vezetője az ötvenes években keveset versenyzett, de elért nagyszerű eredményeket,1952-ben Vjacseszlav Ragozin nagymesterrel(Botvinnik bizalmasa és szekundánsa)vívott párosmérkőzést, melyet 6,5-3,5 arányban megnyert, s holtversenyes harmadik lett a Központi Sakk Klub gyakorló versenyén, a nagyszabású kijevi jubiláris versenyen is harmadik lett 1956-ban.
Lilienthal Nagymester a szovjet sakkozás egyik „utazó nagykövete „ lett,1963-ban más híres szovjet szakemberekkel Kínába látogatott és tanított később rendszeresen töltött hónapokat Budapesten, ahol a sakkszövetségben előadásokat tartott, legtöbbször az ifjúsági válogatott keret tagjai(Adorján, Ribli, Sax)számára. Írásaival, szimultánjaival, élménybeszámolóival, szakcikkeivel segítette a magyar sakkozást. A versenyzést nem hagyta abba, sikeresen szerepelt a csapatbajnokságokon, de egyéni versenyen már ritkán indult.
A gyakori hazalátogatása során érlelődött meg benne a gondolat: haza kellene települnie öregségére. Szíve vágya 1976-ban,65 éves korában teljesülhetett, több, mint 40 év után véglegesen hazaköltözött Budapestre, ahol a Vasas Izzó edzője lett.
Noha nem volt mát aktív sakkozó, nem múlt el nap, hogy nem foglalkozott volna néhány órát elemzéssel. Garry Kimovics Kaszparov csodálta, hogy Lilienthal napokig képes egy érdekes állást vizsgálni, a kollégák mindig nagyra értékelték, milyen eredeti lehetőségeket tudott feltárni. Rendkívül élénken reagált Kaszparov Nagy Elődeim első kötetére, számos kritikai észrevételt tett, s elemzéseiből kitűnően a kilencven év felett járó nagymester nem használt számítógépet!
Andrej Arnoldovics(ahogy a szovjet sakkozók nevezték) hazatelepülése után sem szakította meg kapcsolatát a szovjet, illetve orosz sakkozással, gyakori vendége volt régi hazája földjén rendezett sakkversenyeknek.
Egyik tanítványa, Szmiszlov így emlékezett rá: Andrejt, mint sakkozót a döbbenetes intuíció és állásérzék jellemzi. Egyaránt veszélyes a pozíciós és a kombinációs játékban.
Euwe szerint Lilienthal egyike volt a harmincas évek élvonalbeli nagymestereinek, gyönyörű eredményeket ért el az európai tornákon.
Legjobb barátja, Flohr a következőket mondta: Vajon egy ekkora tehetség, egy ennyire erős gyakorlati játékos és oly sok verseny győztese miért mondott olyan korán búcsút a versenyzésnek? Ifjúkori éveinek megpróbáltatásai megviselték és aláásták egészségét. Romlottak az idegei is. Egyik jellemvonása, hogy sajnálja az ellenfelét. Szabad-e egy sakkozónak ilyen galamblelkűnek lennie? Persze hogy nem. A táblán természetesen ő mindig küzdött és jó formában bárkit legyőzött.
A szovjet sakk pátriárkája, Botvinnik így méltatta: A magyar nagymester taktikai tehetsége, leleményessége sokakat elképesztett. Lilienthal, aki 40 évig Moszkvában élt, és több alkalommal tagja volt a szovjet válogatottnak,kiemelkedő tevékenységével hozzájárult a szovjet sakkiskola kialakulásához.
A Nagymester kiváló egészségnek örvendett, kilencvenes évei végén is vígan vezette Toyota Yaris személygépkocsiját.
Még megünnepelte 99.születésnapját,de életének 100.évébe lépve elhunyt.
Garry Kaszparov az utolsó mohikánnak nevezte, nem alaptalanul.
Lilienthal nagymester játszott a sakktörténelem olyan nagy alakjaival, mint Lasker, Capablanca, Aljechin, Marshall, és legyőzte őket. Helytállt a fiatal nemzedékkel szemben is, már világszerte nagymesterként ismerték és tisztelték(akkoriban 25-30 nagymester volt a világon!),amikor megszerezte a szovjet bajnoki és szovjet nagymesteri címet, melyet 70 évig viselt.
MORAVECZ FERENC EMLÉKVERSENY 2010
A START, majd a Volán néhai szakosztályvezetőjének, Moravecz Ferinek az emlékére immár hatodik alkalommal került rapid egyéni sakkverseny megrendezésre az Esély Centrumban.
A június 5-én lezajlott versenyen érmek, vándorkupa és értékes tárgynyeremények várták a legeredményesebb sakkharcosokat Feri hozzátartozóinak jóvoltából.
A verseny éljátékosa és a cím védője a Balatonberényi SE kiválósága, Rázsits Géza volt,aki a megelőző két évben véghezvitte azt, amit egyetlen korábbi győztesnek(Gunyecz, Hibján, Molnár J.)sem sikerült, kétszer is győzött, s amennyiben harmadszor is első lett volna, véglegesen övé lett volna a szép vándorkupa.
Gézának ezúttal nem ment a játék, így Gunyecz Zoltánnak sikerült a hat fordulós versenyt megnyerni, a második helyre Görbe Szabolcs futott be magabiztos játékkal, veretlenül, a harmadik pedig a FETIVÍZ erőssége, Horváth László praeprofesszor úr lett.
A versenyt Szilágyi Sándor vezette le, bírói ténykedése ellen semmiféle kifogás nem merült fel,munkáját közmegelégedésre végezte.
A verseny bezárása előtt Feri nővérei elmondták, szándékukban áll a versenysorozatot folytatni, ami nem mellékesen jó gyakorlási lehetőség a Nyírségi Torna előtt.
A verseny végeredménye:
1. Gunyecz Zoltán (Nyházi Sakk Iskola)5,5 pont
2. Görbe Szabolcs (Volán) 4,5 pont
3. Horváth László (FETIVÍZ)4,5 pont
4. Lengyel László (Balkány) 4 pont
5. Rázsits Géza (Balatonberény)4 pont
6. Szulics Imre (FETIVÍZ)3,5 pont
7. Tóth László (Volán)3,5 pont
8. Kuburczik Béla (FETIVÍZ) 3,5 pont
9. Révész István (Záhony)3 pont
10. Vitai Tamás (Volán) 3 pont
11. Dudás László (Volán) 3 pont
12. Bartha László (FETIVÍZ) 3 pont
13. Alkéri Imre (egyesületen kívüli)3 pont
14. Zsíros Sándor(FETIVÍZ) 3 pont
15. Hetei Ferenc (nyírbátor)2 pont
16. Szilágyi Éva(Volán) 2 pont
17. Mester István(Volán)2 pnt
18. Vadász Ágnes (Móra)1,5 pont
19. Farkas Eliza(Móra) 1,5 pont
20. Bige Lászlóné (START) 0 pont
E L H U N Y T A H E T E D I K
2010. április 27-én elhunyt Vaszilij Vasziljevics Szmiszlov, a hetedik világbajnok, kinek halálával kitölthetetlen űr keletkezett a sakkozásban.
Vaszilij Vasziljevics 1921. március 24-én született Moszkvában .Első edzője édesapja volt ,akinek munkásságára e szavakkal emlékezett:” Megszerettette velem az „egyszerű” állásokat amelyekben csupán kevés báb volt .Mélyen megértettem, hogy mire képesek az egyes figurák, melyek a jellegzetességeik ,erősségeik és gyengeségeik, mit „szeretnek” és mit „nem szeretnek” hogyan viselkednek a különböző állásokban. Az ilyen kölcsönös megértés a figurák és a játékos között olyan dolgokra is fényt derít, amelyek a tisztán logikai elemzés során gyakran rejtve maradnak Így keletkezik a sakkozónak az a vele született tulajdonsága amelyet én a harmónia érzésének nevezek.”
Vaszilij Vasziljevicset tehát édesapja indította el, és ő elindult egy hosszú úton. Ezen az úton Vaszilij Vasziljevics kétszer is megnyerte a világbajnokjelöltek versenyét és három világbajnoki döntőt vívott Mihail Mojszejevics Botvinnikkel, fantasztikus(+18-17=34 eredménnyel!
Botvinnik így szólt róla: ”Sakkfelfogását tekintve Capablancára emlékeztet. Akárcsak a kubai, neki is a fő fegyvere a lépéskeresés algoritmusa az eredeti állásokban. Akárcsak Capablanca, ő is mindig tudatában volt módszere előnyeinek és ezért kissé lebecsülte a megnyitáselméleti kutatásokat. Emellett kiváló mestere a végjátékok kezelésének. Öt évig,1953 és 1958 között nem lehetett legyőzni. Azokban az években Szmiszlov csodálatos pozíciós művészetre tett szert, mi a végjátékokban megmutatkozó fölényével együtt változatlanul sikert hozott neki a gyakorlatban.”
Vaszilij Vasziljevics sakkművészete természetesen nem hunyt ki a világbajnoki cím elvesztésével, exvilágbajnokként tisztelt és rettegett ellenfél maradt, akinek joggal adták „az örökzöld Maestro” nevet.
Tudását és nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 1984-ben ő vívta a világbajnokjelölti döntőt Garry Kimovics Kaszparovval, akitől háromszor volt idősebb és az évszázad végéig sikeresen sakkozott különböző versenyeken.
Vaszilioj Vasziljevics 16 évesen érte el az I.osztályú szintet, ezt követően fejlődésének grafikai íve meredeken ívelt felfelé.17 évesen megnyerte a Szovjetunió ifjúsági bajnokságát, holtversenyes első lett Moszkva bajnokságán, ami meghozta számára a mesteri címet. 19 évesen debütált a Szovjetunió XII. Bajnokságán, melyet a magyar származású Lilienthal Andor nyert meg Igor Zaharovics Bondarevszkijjel holtversenyben, a bronzérem az ifjú Vászjának jutott, aki oly neveket előzött meg, mint Paul Petrovics Keresz, Iszak Jefremovics Boleszlavszkij, Mihail Mojszejevics Botvinnik.
Egy évvel később rendezték meg a Szovjetunió Abszolút Bajnoka címért vívott versenyt, melyen újfent harmadik lett, e két eredményével érdemelte ki a Szovjetunió nagymestere címet.
A második világháború nem vetette vissza a fejlődésben, 1944-ben a szovjet bajnokságon csupán Botvinnik előzi meg és a világégés után a világ legjobbjait összegyűjtő nagy versenyen, Groningenben Botvinnik és Euwe után harmadik.
Mivel Vaszilij Vasziljevics a szovjet bajnokságokon is bizonyítja tudását, jogot szerez az 1948-ban Hágában és Moszkvában megrendezett világbajnoki meccsversenyen való részvételre, melyen elért második helyezése előrejelzés a következő évekre. Nem hallgatható el, hogy e versenyen a magyar és szovjet sakkozás nagy alakja, Lilienthal Andor volt Szmiszlov szekundánsa.
1950-ben Budapesten rendezték meg a világbajnokjelöltek versenyét, melyen Vaszilij Vasziljevics harmadik helyezést ért el, három évvel később azonban Zürichben megnyerte e versenyt majd döntetlenül mérkőzött a világbajnoki címért Botvinnikkal.
1956-ban Amszterdamban újra diadalmaskodott a világbajnokjelöltek versenyén és a rákövetkező évben megnyerte élete mérkőzését(+6-3=13)és ő lett a hetedik világbajnok Botvinnik legyőzésével.
Bár a rákövetkező évben elveszítette címét rossz egészségi állapotának és Botvinnik vasakaratának köszönhetően, ambícióit nem veszítette el, tovább küzdött annak visszaszerzéséért.
Az 1959.évi világbajnokjelölti versenyen Mihail Nyehemjevics Tal ellenállhatatlan volt(Fishert 4:0-ra győzte le!), Vaszilij Vasziljevics 1964-ben Amszterdamban (Tallal, Szpaszkijjal és Larsennel holtversenyben)diadalmaskodott a zónaközi döntőn és ismét világbajnokjelölt lett, azonban a világbajnokjelölti párosmérkőzést elveszítette Jefim Petrovics Gellerrel, ”a bajnokok rémével” szemben.
Vaszilij Vasziljevics ezután 18 évig nem vett részt a világbajnokjelöltek küzdelmeiben, bár nagyszerű eredményeket ért el egyéni és csapatversenyeken egyaránt,1952-64 és 1968-72 között tízszer szerzett olimpiai bajnoki címet a Szovjetunió csapatának tagjaként,1974-ben már csapatvezetőként segítette hazája válogatottját az olimpiai győzelemhez.1957-73 között pedig ötszörös Európa bajnok lett ccsapatával,1985-ben a világbajnoki aranyérmes szovjet csapat tagja, s az 1970-ben rendezett Világválogatott-Szovjetunió mérkőzésen a hatodik,az 1984-es mérkőzésen pedig a negyedik(!)táblán játszott a szovjet válogatottban. Megnyerte az 1960,1961.és 1966-ben Mar del Platában rendezett versenyeket, a CapablancaEmlékversenyt(1965 Kuba),1971-ben Amszterdanmban nyert erős nagymesterversenyt és több jó helyezése volt rendkívül erős versenyeken, pl. Aljechin Emlékverseny,1971.Moszkva,harmadik hely,39.Szovjet Bajnokság Leningrád,1971,második hely.
Vaszilij Vasziljevics versenyeredményei az 1980-as évek elején újfent felülmúltak minden várakozást, 1982-ben Las Palmasban ismét bejutott a világbajnokjelöltek közé(a zónaközi döntőt Ribli Zoltán nyerte második lett Szmiszlov)majd következtek a világbajnokjelöltek párosmérkőzései. Robert Hübnerrel 7-7 után sorsolással döntötték el a továbbjutást, Szmiszlov a veldeni kaszinóban a piros színre tett és továbbjutott. Az elődöntőben 6,5-4,5 arányban legyőzte Riblit, majd 8,5-4,5 arányban vesztett Vilniuszban Garry Kimovics Kaszparovval szemben a világbajnokjelölti döntőben.
Vaszilij Vasziljevics ezután még egy világbajnokjelölti versenyen(1985 Montpellier) és három zónaközi versenyen is játszott(1987,1990,1993),hetvenedik születésnapját pedig a senior világbajnoki címmegszerzésével(Bad Wörischofen)ünnepelte meg.
Szmiszlov játékstílusa látszólag egyszerű. Sokan nem értették,hogyan tudott több, mint fél évszázadig a legjobbak szintjén játszani, hiszen a sakk fejlődéséhez véleményük szerint csupán kisebb mértékben járult hozzá.
Tigran Vartanovics Petroszjan(a Kilencedik)azt mondta róla: ”Tudta, hogyan kell átrendezni a haderőket a megfelelő pillanatban, megtalálta a harmonikus egyensúlyt az általános elveken alapuló játék és a konkrét számítások között. Indokolatlanul nem megy bele a fárasztó számítások dzsungelébe, de amikor a helyzet megköveteli, pontosan és messze előre kiszámítja a változatokat.”
Legjobb éveiben-kifinomult technikája miatt-nem volt olyan sakkozó, aki ellent tudott volna neki állni, ellenfelei számára egyszerűen nem adott esélyt a védekezésre.
Vaszilij Vasziljevicsnek fiatal korától kezdve kompromisszumoktól mentes sakkfilozófiája volt: ”Én a klasszikus, tiszta gondolat meggyőződéses híve vagyok. A játszmában az igazságot keresem, és a győzelmem az igazság bebizonyítása. Semmilyen gondolat, még a legvadabb fantázia, vagy akár virtuóz technika, illetve az ellenfél pszichológiájának mély ismerete sem teheti művészeti alkotássá a sakkjátszmát, ha mindezen lehetőségek nem az igazság keresését szolgálják.”
A Botvinnik elleni mérkőzése előtt a következőket nyilatkozta: Az én feladatom, hogy negyven hibátlan lépést tegyek. Ha ellenfelem is negyven hasonlóan jó lépést tesz, a játszma döntetlen, ha azonban egyetlen egyszer hibázik, előnyömet feltétlenül érvényesítem.”
Sajnos s negyven „hasonlóan jó lépést” a legnehezebb megtenni, az alábbiakból kitűnően Vaszilij Vasziljevics ellenfeleinek ezt a feladatot nem sikerült megoldani.
Szmiszlov-Keresz 1948 Hága-Moszkva,meccsverseny a világbajnoki címért
A világossal játszó jövendő világbajnok a minoritás támadás stratégiáját mutatja be a vezércsel ortodox védelmének karlsbadi változatában(D36).
Megjegyzem, hogy hasonló gyalogszerkezet kialakulhat a Grünfeld, Caro-Kann és a nimzoindiai védelmekben is.
1.) d4, d5
2.) c4, e6
3.) Hc3, Hf6
4.) Fg5, c6
4.)-, Hbd7 esetén súlyos hiba 5.)xd5,xd5 6.)Hxd5-tel gyalognyerésre játszani, mert
6.)-,Hxd5 7.)Fxd8,Fb4+ 8.)Vd2,Fxd2+ 9.)Kxd2,Kxd8 után világos feladhatja a
partit.
5.) e3
5.) Hf3, xc4 6.) e4, b5 7.)e5,h6 után előáll a nagy bonyodalmakkal járó Botvinnik változat.
5.)-, Hbd7
6.) xd5
Ezzel a cserével világos szűkíti sötét lehetőségeit, mert nem enged meg néhány vál-
tozatot. 6.)Hf3 esetén sötét 6.)-,Va5-öt húzhat, az így előálló Cambridge-Springsi
változatban sötét ellenjátékát a Hf6-e4,Ff8-b4 lépések adják, melyekkel nyomja a c3 pontot.
6.)-, exd5
Az ilyen állásokban helyesebb sötétnek az „e” gyaloggal visszaütni, ezzel megnyitja a c8F útját és a félig nyílt „e” vonalon ellenjátékra számíthat.6.)-, cxd5 gyengébb volna, hiszen a c8F nehezebben hozható játékba és a kinyíló „c” vonalat világos hamarabb foglalja el,pl.7.) Fd3, Vb6 8.) Vc2, h6 9.) Fh4,Fb4 10.)Hf3,o-o 11.)o-o,a6 12.)Bac1.
7.) Fd3, Fe7
7.)-, Fd6 első pillanatra aktívabbnak tetszik, de 8.)Vc2,h6 9.)Fh4,o-o 10.)Hf3,Be8
11.) o-o, Hf8 12.)Bae1 az e3-e4 fenyegetésel kapcsolatban rávette sötétet a 12.)-,
Fe7 tempóvesztésre a Lilienthal-Bronstein(Budapest,1950 világbajnokjelöltek ver-
senye)partiban.
8.) Hf3
A huszárt e2-re is lehet fejleszteni a o-o-o és g2-g4-g5 támadással(Portisch-Larsen
világbajnokjelölti meccs,1977 Rotterdam 4.játszma,illetve érdemes tanulmányozni
Kaszparov: Nagy Elődeim 2.kötet 234-235.o.Botvinnik-Alatorcev1934,Leningrád)
8.)-, o-o
9.) Vc2, Be8
10.) o-o, Hf8
11.) Bab1!
Szmiszlov a klasszikus , tiszta gondolat híveként a pozíció szellemének megfelelő
lépést tesz. Mivel a centrumban ellenakció nem vezethető (11.)-,c5? 12.) xc5, h6 13.)
Fxf6, Fxf6 14.)Bbd1 után sötét állása nehéz),lehetőség van a vezérszárnyon minoritás
megindítására. Szmiszlov a b2-b4-b5 lépésekkel akarja szétrobbantani sötét gyalogál-
lását, kinyitni a „b”, esetleg a „c” vonalat is. Amennyiben a „c” gyalog eltűnik, a d5
gyalog elszigetelődik és lenyerhető, míg a c6-on történő csere után sötétnek visszama-
radt gyalogja lesz, aminek a lenyerésével a parti érdemben eldőlhet. A Bac1 túlságosan sablonos lenne, az a1B-nak b1-en,az f1B-nak c1-en van a helye.
11.)-, Hg6
A 11.)-, Fe6 12.)b4,Bc8 13.)Bfc1,H6d7 14.)Ff4 Fg4 15.)Hd2,Hb6 változatban(Green-
feld-Schlüsser, 1989 Haifa)világos 16.) a3-mal előnybe kerül, és nem varázsszer sötétnek
a 11.)-,He4 sem, mert 12.)Fxe7,Vxe7 13.)b4,a6 14.)a4,Ff5 15.)He5,Bad8 16.)Bfc1,Hg6
17.)Fxe4,Fxe4 18.)Hxe4,Hxe5 19.)Hd2,Hg6 20.) b5! után világos valósította meg az
elképzelését a Karpov-Ljubojevics (Linares 1989) partiban.
Megfontolandó ugyanakkor 11.)-, a5,amivel sötét ideiglenesen késlelteti a vezérszárnyi
támadást és királyszárnyi játékot készíthet elő.
12.) b4, Fd6
Jobb lett volna 12.)-, a6, mert 13.)a4,He4 14.)Fxe7,Vxe7 15.)b5,Hxc3 16.)Vxc3,axb5
17.) xb5, Fg4 után sötét a partihoz képest jobban áll, bár 18.)Hd2,Ba3 19.)Vc2,Bc8 20.)Fxg6,hxg6 21.)xc6,Bc2 22.)Vb2 sötét számára nem leányálom. Inkább ajánlható13.)
Fd6(a6 után!)14.)Bfe1,Fg4 15.) Hh4,Fh5 16.)h3,Hxh4 17.)Fxh4,Fg6 18.)Fxg6,hxg6
19.) b5, axb5 20.)axb5,Va5 21.)Fxf6,xf6 22.)xc6,xc6 23.)Bec1,Be6 és világos előnye
csupán patikai mérlegen állapítható meg.
13.) b5, Fd7
Sötétnek lehetősége lett volna a g6H helyzetére tekintettel 13.)-, h6-ot húzni, ugyanis
kötelező 14.)Fxf6,Vxf6 és 15.)e4-re 15.)-,Hf4! jöhet, és 16.)e5,Ve6 után hiba leütni a futót, mert 17.)xd6-ra 17.)-,Vg4 18.)He1,Bxe1 következne.
14.) xc6, Fxc6
Jobbnak tűnik 14.)-, xc6,bár világos 15.)e4,xe4 16.)Hxe4,Fe7 17.)Fxf6,Fxf6 18.)Hd6
után érezhetően jobban áll.
15.) Vb3, Fe7
Kényszer a Fxf6 fenyegetés miatt. Sötét a fenti pontatlanságai következtében tempókat
vesztett, ez az oka ,hogy nem tud érdemi ellenjátékot megszervezni, világos játéka ma-
gától bontakozik ki.
16.) Fxf6
16.) Fb5-re Hb7 17.) Fxe7, Hxe7 és a sötét huszár időben érkezik a vezérszárny védel-
mére.
16.)-, Fxf6
17.) Fb5
Paradox lépés, hiszen világosnak jobb a világos mezejű futója, mégis le kell cserélnie,
mert ezzel szerkezeti gyengeséget idéz elő, ugyanakkor az f6F-nak a félig zárt állásban nincs célpontja és a gyengeségek védelmére is alkalmatlan.
17.)-, Vd6
18.) Bfc1!, h5?!
Sötét nem kívánja tétlenül szemlélni az eseményeket, a királyszárnyon mutat aktivitást,
ahol alig van világos tiszt. Sötét folytathatta volna 18.)-, h4-gyel,de 19.)Hxh4,Fxh4
20.) Fxc6, xc6 21.) Va4, Vd7 22.)He2,Bac8 23.)Hf4,Fe7 24.)Hd3,Fd6 25.)h3,Bc7 után
a c6 gyalog gyengesége biztosítja a fölényét.
19.) He2, h4
20.) Fxc6, xc6
21.) Va4, He7
Világos nagyszerűen helyezte el a nehéztisztjeit, azok készen állnak a nyomás további
fokozására.
22.) Bb7
A soron következő hadművelet a hetedik sorra való behatolás. Ha sötét korábban a6-ot húzott volna, majd b5-ön cserél, nem maradt volna a táborában olyan támadási célpont,
mint az a7 gyalog. Most pedig az a7 és a c6 gyalogok egyaránt komoly veszélyben vannak.22.)Va6 gyengébb volna a Bfb8 válasz miatt.
22.)-, h5
23.) h3
Világos megállítja a h4 gyalogot és „levegőzteti királyát. Sötét nem tud jól támadni,
Hiszen a g7-g5-g4 előrenyomulás szemlátomást veszélyes. Egyébként jó a Hf4-d3
És a Bcb1 terv is.
23.)-, Beb8
24.) Bcb1, Bxb7
25.) Bxb7, c5
26.) Bb5
Világos a gyalogot is leüthette volna (26.) xc5, Vxc5), de nem szabad gyalognyerésre játszania, mert 27.) Hxh4, d4! 28.) xd4, Vd5 29.) Bd7, Ve4 után tisztet veszít, hanem 27.)
Hf4, g6 28.) Vd7, Bc8 29.) Hxg6! , fxg6 30.)Ve6+,Kg7 31.)He5,Bf8 32.)Hg4!,Vc8 33.)Bd7,Fg5 34.)Ve5+,Kg8 35.)Bxe7,Fxe7 36.)Vxe7 után nyerő állást ér el.
26.)-, xd4
27.) Hexd4, Bc8
Sötét nem léphetett 27.)-, Vc7-et 28.)Hb3,Vc6 29.)Hc5 miatt, mert fenyeget Bxa5.
28.) Hb3, Fc3
Világos stratégiája győzedelmeskedett, úgy nyeri le a h4 gyalogot, hogy sötét állása semmit sem javul. A játszma eldőlt, a nyerés innentől csupán technika dolga.
29.) Vxh4
Az a5 gyalog nem üthető, mert 29.) Hxa5, Va6 30.)Bb7,Fxa5 31.)Bxe7,Bc1+ 32.)Kh2 Fc7+
33.) Bxc7, Vd6 után még sötét nyerne!
29.)-, Bc4
30.) g4, a4
Sötét nem léphetett 30.) Ba4-et, mert 31.) Hg5 azonnal eldöntötte volna a pont sorsát (pl.31.)-, Hg6 32.)Vh7+,Kf8 33.)Bb7,Bxa2 34.)Bxf7,Ke8 35.)Vg8+,Hf8 36.)Hc5
31.) Hd4, Fxd4
32.) Hxd4, Ve5
Veszít 32.)-, Hc6 33.) Hxc6, Bxc6 34.) Ba5, Vd7 is 35.)Ve5 miatt.
38.) Ba7, Bf8
Reménytelen a 38.)-, Ve6 folytatás is 39.) a4, Vxf5 40.) xf5, Hf8 41.)a5 miatt,38.)-,Bc7-re pedig 39.)Bxc7,Vxc7 40.)Vxd5 végez.
39.) Bd7
Erősebbnek tűnik 39.) Hg5, de már „minden út Rómába vezet.”
39.)-, d4
Az újabb gyalogvesztés nem kerülhető el, 39.)-,Va8 40.)Vxd5 után a vezér védi az a2 gyalogot.
40.) Bxd4, Ba8
41.) a4 és sötét feladta, mivel Bxa4 betiltva 42.)Bd8+,Hf8 43.)Vxf7,Kxf7 44.)He4 miatt.
SZMISZLOV-ANTOSIN 1963 SZOCSI
E játszmában Vaszilij Vasziljevics azt mutatja be, hogyan kell a „g” vonalon támadni, behatolni és nyerni.
1.) c4, Hf6
2.) Hc3, e6
3.) Hf3, d5
Sötét kikényszeríti a 4.)d4-et, hiszen ő fenyeget e lépéssel, ezzel a vezércselbe tereli a játékot.
4.) d4, Fb4
5.) xd5, xd5
6.) Fg5, h6
7.) Fxf6, Vxf6
8.) Vb3 (érdekes lépés, a nimzoindiai védelem hőskorában volt gyakori válasz 3.) -, Fb4-re
8.) -, Vd6 a következmények ismeretében inkább Fxc3+ lett volna ajánlható
9.) a3, Fa5
10.) Vb5+! ,Hc6 és itt jelenik meg az előzőekben jelzett hátrány, sötét „c” gyalogja visszamarad, útját elzárja a huszár
11. ) e3, a6
12.) Vb3, 0-0
13.) Fd3, Fg4 e lépés ismét vitatható, talán célszerűbb lett volna He7, és utána c6
14.) 0-0, Fxc3
15.) xc3, Fxf3 e lépést már egy első osztályú sakkozó is kérdőjellel látná el , ugyanis
sötétnek nincs lehetősége világos királyállása ellen támadni, a keletkezett kettősgyalogot
nem tudja jól támadni, ellenben az f3-ra kerülő gyalog jól őrzi az e4 pontot világos számára.
16.) xf3, b6 az állás letisztult, az ilyen pozíciót Vaszilij Vasziljevics virtuóz módon kezeli, álláselőnye nem nagy, de ezt az exvilágbajnok biztos kézzel érvényesíti, ezért versenytaktikai hiba ellene ilyen állásba keveredni. Világos előnye abban nyilvánul meg, hogy a d3F szemmel láthatóan erősebb a bázist nélkülöző huszártól, illetve közvetlen támadási lehetőséget kínál a „g” vonal…
17.) Kh1, Ha5
18.) Va2! Kínálkozott ugyan Vc2 is, de sötét hamarosan kinyitja a „c” vonalat és a vezérnek tempót felhasználva kellene onnan menekülnie
18.) -, c5
19.) Bg1, xd4
20.) cxd4, Bfc8 úgy tűnik, sötét összekaparta magát, kinyitotta és elfoglalta a „c” vonalat, királyának helyet nyitott f8-on, a döntő motívum azonban mégiscsak az, hogy ki „érkezik” előbb?
21.) Bg3,Bc3
22.)Bag1, g5 a futó nem üthető a következő „apróság”miatt:22.) -, Bxd3 23.) Bxg7+, Kh8 24.)Vb1!,Vxa3 25.)Vxb6 védhetetlen mattal!
23.) Ve2, Hb3
24.)Fb1,Hc1 mindkét játékos igyekszik tervét megvalósítani, világos a király ellen támad, sötét pedig a „c” vonali ellenjátékával igyekszik erről lebeszélni
25.) Vd1, Vxa3 eprészik, miközben már odahaza ég a ház?
26.) f4, Vb2
27.) Vh5, Bc3-c6 Vaszilij Vasziljevics most sem mentette az anyagot, látta ugyanis, hogy 27.)-He2 28.) Vh6, Hg3+ 29.) hxg3, Ba7 30.)Fh7+, Kh8 31.)Kg2, Bc1 32.)Bxc1, Vxc1 33.) Fe4+,Kg8 34.) f5,majd 35.)f6 után védhetetlenül mattot ad,27.) -,Vxb1-re 28.) Vxh6 nyer
Vaszilij Vasziljevics e partit a zónaközi döntőn játszotta, ellenfele Oscar Castro nemzetközi mester, a „kolumbiai bérgyilkos”, veszedelmes taktikus, aki a zónaközi döntőn olyan kiválóságokat tudott legyőzni, mint Tigran „Vastigris” Petroszjan exvilágbajnok, avagy Jefim „bajnokok réme”Geller, hatszoros világbajnokjelölt.
A zónaközi döntőn részt vevő nagymesterek nem értették Szimszlovot, miért választott ilyen semmitmondó megnyitást és miért ment bele ilyen csereorgiába, ahol még a gyalogállás is szimmetrikus? Az egyetlen eltérés a huszárok helyzete, ami aligha elegendő érezhető előnybe kerüléshez.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban azt sem, hogy Vaszilij Vasziljevics a végjátékok egyik legnagyobbja, a táblán pedig végjáték van, világos hajszálnyi előnyével!
16.) Bfd1, Bfc8
17.) Bac1, Bfc8
18.) Hb5, Hc5 veszélyben volt az a7 gyalog, jobb azonban 18.)-,Bxc1 19.) Bxc1, Hc5 20.)b4, He6,bár világos itt is jobban áll
19.) b 4, He6
20.) Bxc8, Bxc8
21.) Hxa7, Bc2 mert Ba8-ra Bd7 következik
22.) a 4, Bxe2 hiszen Ba2 után 23.)Hc8, Bxa4 24.)Hxb6,Bxb4 25.)Hxd5 után sötét bástyát veszít
23.) Hc8, b5 világos mindenképpen távolabbi szabadgyaloghoz jut
24.) x b5, Bb2
25.) Hb6, Hc7
26.) Hd7+, Kg7
27.) b 6, Ha6
28.) Hc5, Hxb4
29.) b 7, Hc6
30.) Bd7, Ha5 és vége, fenyeget Bc7, amivel világos minőséget nyer: 30.) -, Bb5 31.)Ha6, Bb6 32.)Bc7, Bxa6 33.)Bxc6
31.) Bxe7 1-0
Vaszilij Vasziljevics „egyszerű” játékkal elért pompás győzelme, melyet ilyenképpen elérni csak a legnagyobb művészek tudnak.
IN MEMORIAM BILEK ISTVÁN(1932-2010)
Bilek István 1932.augusztus 11-én Budapesten született.Későn kezdett sakkozni,szeretett játékunk 1948-ban,16 évesen csábította el a labdarúgástól. Tehetsége korán kitűnt,már 1952-ben megszerezte a mesteri címet,öt évvel később nemzetközi mester lett, a nemzetközi nagymesteri címet 1962-ben kapta meg.
Háromszor lett magyar bajnok(1963,1965,1970),1958-tól 1974-ig kilenc olimpián volt a magyar válogatott tagja,melyeken két ezüst és egy bronz érmet szerzett.Az EB válogatottnak 1961-1973 között volt tagja,ez idő alatt a magyar csapat háromszor lett harmadik,egyszer pedig második.Mindösszesen 254-szer húzhatta magára képletesen a válogatottnak kijáró címeres mezt,később pedig a válogatott rendkívül eredményes szekundánsa és szövetségi kapitánya is volt(1978-1982),ez idő alatt válogatottunk egy alkalommal megnyerte az olimpiát,egyszer pedig holtversenyes elsőként buchholz értékeléssel szorult a második helyre.
Tudását,sakkozói nagyságát mi sem bizonyítja jobban,mint az,hogy háromszor vett részt a Világbajnoki Zónaközi Döntőn(1962,1964,1967),akkoriban még nem volt értékszám ,s e versenyek résztvevőjeként a világ legjobb 25 sakkozója közé tartozott!
A Nagymester nem csupán sakkozó,hanem kiváló szakíró,több kötet és számtalan szakcikk szerzője is volt,kinek írásaiból azonnal kitűnt humanizmusa,műveltsége.Saját magát túrista típusú nagymesternek tekintette,aki jóval tovább juthatott volna a ranglétrán több munkával,lemondással,azonban versenyein sohasem tudta kihagyni a múzeumokat,műemlékeket,a kultúra és műveltség megtekinthető megnyilvánulásait.Egy alkalommal azért kezdett gyengén a Velencében megrendezett versenyen,mert "ideglázt" kapott a város lenyűgöző szépségétől,a műremekektől.
A számtalan versenyen diadalmaskodó Nagymester sokszor volt hajlamos a békekötésre,de jaj volt annak,aki felébresztette a szundikáló oroszlánt a remi kikerülésével,s hamarosan tapasztalhatta Bilek Nagymester taktikai tehetségét,aki csodálatos kombinációival oly gyakran "tette tiszteletét" az ellenfél királyánál.
A Nagymester egy alkalommal a következőket mondta:"Mert miből áll egy sakkozó élete?Megjátszott és kihagyott kombinációkból!"
Emlékezzünk a Nagymesterre néhány emlékezetes kombinációjával,melyek megcsodálása után sem feledhetjük a magyar sakk egyik kiemelkedő alakját!
Bilek Nagymester 2010 március 22-én veszítette el utolsó játszmáját,temetésére április 9-én Budafokon kerül sor.
A Debreceni Sakkbarátok Klubja 2010.március 12-15 között a forradalom emlékére 7 fordulós nemzetközi versenyt szervezett.
A mezőny erősségére nem lehetett panasz,hiszen Fidel Corrales Jimenez nagymester(2585)volt az éljátékos,egy nemzetközi mester és 6 FIDE mester is indult,illetve játszott olyan játékos is,akinek értékszáma 2300 feletti volt,csupán az FM címet nem igényelte meg.
A verseny Debrecenben, a Gábor Dénes Szakközépiskola épületében lett lebonyolítva(a Sakkbarátok NB II-es csapatának versenyterme),a terem az indulók nagy száma(64 fő)miatt kissé szűkösnek,de még megfelelőnek bizonyult.
Mivel napi két fordulós volt a verseny,a szervezők arról is gondoskodtak,hogy a játékosok ebédet rendelhessenek és külön teremben elfogyaszthassák azt.
A versenyt a várakozásoknak megfelelően a kubai nagymester nyerte,az első fordulóban egyenlő állást nyert meg Farkas Lajos ellen,illetve Jevgenyij Boguszlavszkij IM ellen állt vesztésre,de győzött a jóval nagyobb játékerő és 7 ponttal,másfél pont előnnyel nemcsak az első díjat,hanem 9 élőt is kasszírozott a szimpatikus kubai fiatalember.A második Horváth Zsolt FM,a harmadik Dosztán János FM lett,mindketten5,5 pontot értek el.
A versenyről élőben tudósított az Alföldi Televízió is,hangsúlyozva,hogy 16 éve nem rendeztek hasonló versenyt Debrecenben.
A Nyíregyházi Sakk Iskola két reménységével,Bán Danival és Rubóczki Tibivel neveztem a versenyre,ami rendkívül sikeres volt számunkra,hiszen mindhárman díjasok,illetve különdíjasok lettünk és rengeteg értékszámot szereztünk,Tibi 3,5 ponttal 30 Élőt,Dani 4 ponttal 34 Élőt,én 4,5 ponttal 24-et. A fiúk játékát régóta figyelve valószínűsítem,ez volt az utolsó verseny,melyen meg tudtam őket előzni,hiszen értékszámukat legalább kétszázzal haladja meg folyamatosan növekvő játékerejük.
Kovalcsik Zolinak(2,5pont) és Lengyel Lacinak(3 pont) ezúttal nem ment a játék,tudásuk és értékszámuk alatt szerepeltek,s Élőt veszítettek,nem tudott jól szerepelni a Nyírbátori SE játékosa,Kónya István sem(2 pont),nekik majd legközelebb fog jobban menni a játék.
Összességében egy kellemes versenyen,kielégítő kényelmű teremben volt alkalmunk játszani,akár erős címviselőkkel is.
Végezetül egy érdekes játszma a versenyről:
(A minőségért elnézést kérek ha nem olvasható akkor a jobb egérgombbal a képre kell kattintani és a mentés másként ponttal le kell menteni. Képszerkesztővel megnyitva szabadon nagyíthatóvá válik.)
"Szerkesztő"
Üzenetküldés
A beírt szöveget csak kérésre jelenítjük meg az oldalon!
